Amikor elkezdtünk a házépítés gondolatával  foglalkozni, kevés dolog volt, amiben biztosak voltunk. Ezek azonban nagyon is konkrét elvárásaink voltak, építkezési terveink formába öntése során abszolút formáló erőkként érvényesültek: gazdaságosság, energiatakarékosság, természetesség, egyszerűség.  A  forma. Ízlésünknek megfelelt az energiatakarékosság szempontjából amúgy is fontos egységes, tömbszerű forma, így egy durván téglalap alaprajzú, egyszerű nyeregtetős házat rajzoltunk, majd terveztettünk magunknak. Nagy, egybeépített nappali-konyha-étkező, hogy a gyerekeknek legyen hely hancúrozni, és a konyhai műveletek se zárjanak ki senkit a családból. Az optimális benapozás miatt délihez legközelebbi tájolás (21°-kal tér el nyugat felé az épület hosszanti tengelye) és nagy ablakok alacsony parapettel – ez utóbbi részben azért is, hogy a gyerekek a legkisebb kortól ki tudjanak nézni szülői segítség nélkül is. A három hálószoba és az előtér-közlekedő a minimális méretben. Az anyag. Mivel igyekszünk a környezettudatosságra odafigyelni, ezért a döntésnél a könnyűszerkezetes építési formát választottuk: kevesebb előállítási energiaszükséglet mind az alapanyagoknál mind az építésnél, fa vázszerkezetnél megújuló anyag, gyors építés és jó hőszigetelés. Ráadásul kevés a szakmához jól értő kivitelező – de ez már csak a sok utánajárás és konzultáció során derült ki, melynek köszönhetően azért sikerült jó helyen kikötnünk. És eközben megtanultuk, hogy egy könnyűszerkezetes ház lelke a jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelés és párazárás, melynek a légtömörségét mindig érdemes Blower-Door teszttel ellenőrizni – az általunk választott kivitelező ezt saját maga ajánlotta.Nem rendeltünk kulcsrakész kivitelt, kézben akartuk tartani mind az anyagválasztást, mind a költségeket. A fa vázszerkezet nem volt kérdéses, a váz közötti szigetelőanyagnak a darált újságpapír nagyon szimpatikusnak tűnt, amit megerősített a kivitelezővel történt egyeztetésünk is, így erre esett a választás. Belül két réteg gipszkarton, kívül gipszrost, majd egy 4 cm-es farost hőszigetelőanyag és páraáteresztő vakolat, hagy „lélegezzen” a ház. Az ablakok kiválasztásánál a fa alapanyagot „feláldoztuk” a magas minőség ellenében: ugyanezt a minőséget fából a pénztárcánk nem engedte meg, mégis a három rétegű üvegezéssel és 0,9 körüli szerkezeti U-értékkel rendelkező műanyag (kívül alumínium) ablakok a ház díszei lettek – és mindenki fának nézi őket. És a tûz… A fűtésnél mindenképpen megújuló energiaforrást szerettünk volna, elsősorban a pelletkazán tetszett, egy dolgot, az árát kivéve. De amikor egy vásáron összeakadtam egy vízteres (azaz központi fűtésre és HMV előállításra is alkalmas) pelletkandallóval, úgy éreztem, azonnal elhárult minden akadály a pelletfűtés útjából. A nappali központi helyére betettük a pelletkandallót, így egyrészt valódi tûű látványa kíséri végig a fűtési idényt, másrészt nem elhanyagolható, hogy a kazánház helyiséget megspóroltuk a házból. A megtérüléséről annyit, hogy az akkori NEP pályázaton a kandalló bekerülési árának 30 százalékát pályázati úton visszakaptuk, a fennmaradó összeg pedig egy fali gázkazán árának felelt meg. Azaz a gáz bevezetésének és a rengeteg macerának a költségét és utánajárását megspóroltuk már az indulásnál. A pellet fűtőértékre vetített ára pedig 10-20 százalékkal már most is alacsonyabb a gázénál. Nem kevés saját munka befektetésével, egy októbertől áprilisig (2007-2008) tartó időszak alatt sikerült beköltözhetőre építenünk-építtetnünk a házunkat, körülbelül 150 ezer forintos bruttó négyzetméter áron, a minőségből a lényeges pontokon sehol sem engedve.

Az eredmény? 

Jó benne élni. A fűtési költségtől pedig nem kell félni, ugyanis kb. 1 tonna pellet szükséges egy fűtési idényre nálunk, ami beszerzési forrástól függően 45-55 ezer forintot jelent. Ez fűtési energiafelhasználásban kb. 60 kWh/m2 évente, ami az alacsony energiaszükségletű ház kategóriáját jelenti. Energiatanúsítvány még nem készült róla, de szinte biztosan A+ energetikai kategória.