A Platánplán Kft. kétnemzetközi tudományospublikációban is társszerző volt!

Büszkén számolunk be, hogy a Platánplán Kft. két nemzetközi tudományos publikációban is társszerző volt! A cikkek már a Zenodo európai, nyílt hozzáférésű digitális adattárban is elérhetőek! 

https://zenodo.org/records/20698420 

https://zenodo.org/records/20698450 

Kollégánk a publikációkhoz kapcsolódóan a vietnámi 12th International Conference on Environment and Renewable Energy konferencián tartott előadásokat. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés, a szén-dioxid kibocsájtás csökkentés és az innováció mellett. Jó volt megosztani a témában szerzett tudásunkat, tapasztalatainkat! 

Első publikációnkban a világ különböző régióinak szén-dioxid kibocsátását és építési politikájának összefüggéseit jártuk körbe, különös figyelemmel az épületekből származó szén-dioxid kibocsájtás globális kihívására.

Legfontosabb következtetésünk, hogy a világ jelenleg sajnos nem halad a 2050-es éghajlati célok elérése felé. Az épületek felelősek a globális kibocsátás 37–40 százalékáért — és ez nem fog megváltozni, ha nem hoznak sokkal határozottabb intézkedéseket.Az Európai Unió élen jár, azonban egyedül nem képes megoldani a feladatot.

A globális éghajlati válság egyre súlyosbodik, amit a légkörben mért rekordmagasságú koncentrációk is alátámasztanak: jelenleg 426 ppm, és ez az érték az éves kibocsátás növekedésével (37,4 milliárd tonna  2024-ben) továbbra is emelkedik, ezért rendkívül sürgős és határozott globális beavatkozásra van szükség. Az építőipar és az épített környezet kritikus fontosságú terület, mivel a globális éves kibocsátás mintegy 37–40%-áért felelős. 

A globális épületállomány hatalmas mérete és a változásokkal szembeni tehetetlenség jelenti a legnagyobb kihívást a 2050-re kitűzött, szén-dioxid-semleges építőipari szektor céljának elérésében.  A globális alapterület várhatóan drámai mértékben fog növekedni: az elkövetkező 30 évben 75%-os növekedéssel számolnak. Döntő fontosságú, hogy ennek az új növekedésnek körülbelül 80%-a a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban fog bekövetkezni. Ez szükségessé tenné, hogy ezek a régiók haladéktalanul bevezessék és érvényesítsék a nettó nulla kibocsátású szabványokat minden új építkezés esetében – ez az intézkedés jelenleg nem felel meg a globális követelményeknek.  

A meglévő épületállomány ugyanolyan kritikus jelentőségű. A ma álló épületek körülbelül kétharmada 2040-ben is használatban lesz. Az EU-ban, amely régió élen jár a szén-dioxid-semlegesség terén, az épületállomány 75%-a nem energia hatékony. A jelenlegi átlagos éves felújítási arány csupán körülbelül 1%, a mélyreható felújítások aránya pedig mindössze 0,2%. Az éghajlati célok elérése érdekében a mélyreható felújítások arányát sürgősen évi 2–3%-ra kell emelni.

A változások jelenlegi üteme veszélyesen elégtelen. A jelenlegi helyzet messze elmarad a Nemzetközi Energiaügynökség „Nettó zéró kibocsátás 2050” forgatókönyvében meghatározott követelményektől. A 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási cél elérése az egész világ számára a következőket igényli: 

• Politikai egységesség: globális összehangolás az ambiciózus, kötelező érvényű nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási szabványok tekintetében minden új építkezés esetében 2030-ig. Ez stratégiai egységet és kijelölt közös célokat jelenthet, amelyet az egyes országok hazai szabályozási programjai követnek. 
• A felújítások felgyorsítása: Azonnali és radikális, kormány által támogatott programok jelentős finanszírozással, hogy a meglévő épületállomány éves mélyreható felújítási arányát 3%-ra növeljék. A hajtóerő a felújított épületek által megtakarított energia lehet, és a folyamat önmagát is felgyorsíthatja, mivel a megtakarított energia mennyisége exponenciálisan növekszik.  
• A növekedés célzott támogatása: Célzott szabályozási és pénzügyi támogatás a feltörekvő gazdaságok számára, ahol az új épületállomány növekedésének nagy része fog bekövetkezni, annak biztosítása érdekében, hogy elkerüljék a magas szén-dioxid-kibocsátású fejlődési pályákat. Ha e régiók új épületei nem lesznek közel nulla energiaigényűek, az energiaigény drámaian megnő, és a globális felmelegedés mellett energiaválságot is okozhat.)

Második publikációnkban egy Budapesten megvalósított, REHOUSE című európai uniós felújítási projektünk tapasztalatait mutattuk be. 

A kiválasztott épület több, mint 100 éves, és a fejlesztések hatására nagyságrendileg sikerült az energia hatékonyságát javítani újszerű megoldásokkal. 

A projekt alapján szerzett legfontosabb következtetésink:

• Először is: a régi épületek mindig tartogatnak meglepetéseket, ugyanekkor ezek orvosolható problémák, nem kell félni a régi épületek felújításától, nagyszerű innovatív technológiák érhetőek már el!
• Másodszor: anélkül is, hogy a teljes szerkezetet ki kellene cserélni lehetséges a hőveszteséget az eredeti érték negyedére csökkenteni.
• Harmadszor: a falak és az ablakok intenzív megújítása adja a legjobb eredményt a költségekhez viszonyítva energiahatékonyság szempontjából.
• Negyedszer: az előregyártás a kulcs. Az előre gyártott elemek használata jóval olcsóbb, gyorsabb és kevésbé zavaró, mint a helyszíni építkezés.
• Ötödször: az általunk kidolgozott megoldások számos más épületben is pontosan, jól alkalmazhatók. Ez a projekt valódi értéke.

A szén-dioxid-kibocsátás továbbra is növekszik, és az építőipar erősen hozzájárul ehhez. Mivel a meglévő épületállomány túlsúlyban van az újonnan épültekkel szemben, és az üzemeltetési energiafogyasztás kétszerese az építőanyagokba beépített energiának, a felújítás az a kulcsfontosságú terület, amely hatékonyan csökkentheti a CO₂-kibocsátást.

Publikációnk bemutatja a REHOUSE projekt megvalósítását és eredményeit, különös figyelmet fordítva egy magyarországi demonstrációs helyszínre – egy 19. századvégi budapesti kollégiumra. 

A projekt keretében nyolc felújítási csomag került kidolgozásra, amelyek közül hármat valósítottak meg a magyarországi demonstrációs épületben. Az „Adaptable Dynamic Building Envelope” keretrendszert biztosít a felújított épületek külső felületéhez, lehetővé téve az intelligens ablakrendszerek és az aktivált cellulóz szigetelés integrálását. Az eredeti fal- és ablak- hőátbocsátási tényezőt 1,32 W/m²K-ról és 1,4 W/m²K-ról 0,24 W/m²K-ra, illetve 0,5 W/m²K-ra csökkentették. 

A felújítás eredményeként az intelligens ablakrendszer évente 3,6 MWh energiát takarít meg, míg az adaptálható dinamikus épületburkolat és az abba integrált szigetelés további 16,62 MWh éves energiamegtakarítást eredményez. 

Az épület éves energiamérlege az eredeti felére csökkent. A projekt bizonyította a felújítás fontosságát és a környezetvédelem terén rejlő jelentős potenciált.