Passzív-, vagy aktívház? Segédlet a háztípusok elnevezéséről
Több fajta háztípussal is találkozhat az ember, amikor házépítésre adja a fejét. De melyik elnevezés mit is jelent? Lehet egy elnevezést több technológiára is érteni? Irodánk összeszedett pár fontos megnevezést, amivel jó ha tisztában van az építkező.
Könnyűszerkezetes épület
Különlegessége ennek a vázszerkezetes épületnek, hogy a külső fal egy négyzetmétere nem haladja meg a 300 kilogrammot, és mindez általában szerelt technológiával készül. Ez a fogalom többségében csak Magyarországon elterjed, mivel egyszerre használatos az üzemben előállított készházakra, valamint a helyszíni szerelésű vázszerkezetes házakra is. Bár manapság inkább a helyszíni szerelésű otthonok megkülönböztetésének céljául szolgál.
Szerelt épület
Az épületnek a szerkezete és belső borítása előre gyártott elemekből készül. Száraz technológia alkalmazásával kerül összeállításra, amihez a szükséges folyamatok, mint a csavarkötés, tűzés és szegezés végbe mehetnek akár már az üzemben, vagy a helyszínen is. A Magyar Építész Kamara megfogalmazása szerint, a könnyűszerkezetes kifejezés helyett a szerelt technológia a helyes, mivel tégla helyett ma a könnyű, habosított falelemet használnak falazásra, és néhány esetben könnyebb, mint a könnyűszerkezetes fal elem.
Passzívház
A passzívház kategóriába kizárólag olyan otthonokat sorolunk, melyek hivatalosan megfelelnek a német, darmstadti Passzívház Intézet meghatározott kritériumainak. De mitől válik passzívvá egy ház? A válasz rendkívül egyszerű! A titok, a hőmérséklet megtartásában rejlik. Ezek a modern és környezettudatos otthonok rendkívül kevés energiát igényelnek, és úgy tartják meg a hőmérsékletet, hogy csak a frissítéshez szükséges levegőt fűtik, illetve hűtik. Magyarul nem rendelkeznek a már megszokott hagyományos fűtési rendszerrel. Különlegességük, hogy szükségtelenné válik az ablaknyitás folyamata a levegő cseréjéhez, mivel a szellőzést biztosító berendezés elszívja a használt levegőt, és – a talajhő segítségével – frisset áramoltat a belső tereibe. A helyiségekben a levegőt az időjárás, az ott tartózkodó személyek, valamint a műszaki berendezések képesek felmelegíteni. A tervezésnél nagyon fontos a tökéletes helyszín kiválasztása, hiszen egy árnyékos, szeles helyen nem ajánlatos passzív házat építeni. Éves energiaigénye maximum 120 kWh/m3, és csak a legzordabb hideg téli napokon válik szükségessé az elektromos radiátorral, vagy hőszivattyúval való rásegítés!
Aktívház
Az aktívház nem sokban különbözik a passzívháztól, de ez az eltérés mégis elképesztően jelentős. Képzeljünk el egy olyan otthont, ami nem csak előállítja, a szükséges energiákat, hanem még ezeket a határokat is átlépi! Az aktív ház jóval több energiát képes előállítani, így akár nevezhetnénk mini-erőműnek is. Ezeknél a házaknál, a napenergia segítségével összegyűjtött többlet a helyi áramszolgáltató rendszerbe vezethető, így kielégítve még a környéken élő fogyasztók energiaszükségleteinek egy részét is!
Alacsony energiájú ház
“Low-energy building”, magyarul alacsony energiaigényű házak , olyan épületek, amelyek a fűtési energiaigénye kevesebb mint 50-60 kWh/m2év (≤ 5 literes házak, azaz az épület fűtéséhez m2-ként legfeljebb 5 liter fűtőolaj vagy 5 m3 gáz elegendő), az egyéb energiafogyasztókat (melegvíz, főzés, világítás, stb.) is beleszámítva sem lesz a ház teljes energiaigénye több mint 90 kWh/m2év (jelentése változott az idők folyamán és változik attól függően is, hogy melyik országban járunk)
Plusz energia ház
Európa szerte azokra a különleges otthonokra illik ez a jelző, ahol a passzívház előírásainak megfelelően maximálja a szoláris nyereséget, és emellett minimalizálja a felmerülő veszteségeket. Ezt oly módon képes elérni, hogy megújuló energiaforrások segítségével többet termel, mint amit felhasznál. A hozzá szükséges építőanyagok, és technológiák sokrétűek lehetnek, a lényeg a plusz energiaszint elérésében rejlik. Minősítésüket a cégek és az egyesületek a saját szabályai szerint határozzák meg.
Autonom ház
Talán a legritkábban használt jelző, ha épületekről van szó, de ez nem is véletlen. Képzeljünk el egy olyan házat, amely képes úgy működni, hogy gyakorlatilag nem csatlakozik egyetlen közműhöz sem. A passzív és plusz energia házak tulajdonságain túl, még az ivóvizet is maga állítja elő, ahol a szennyvíz is újrahasznosításra kerül. Építőanyaga bármilyen lehet, de a lényeg, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után.
Fenntartható ház
A fenntartható építészet célja az olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület adott épületre jutó erőforrása. A fenntartható ház felhasználja az alacsony energiájú házak koncepcióját, de nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik.
Az ökológiai lábnyom ezen értelmezésében a magyarországi fenntartható ház csak az ország természeti tőkéjének hozamát használhatja. Egyes számítások szerint például Magyarországon a fenntartható ház nettó fűtési energiaigénye 43 kWh/m2.
Széndioxid/karbonsemleges ház
A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, amely több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok. A faanyag nagyrészt a levegő széndioxidjából és vízből épül fel, tehát minden faanyag amit egy épületbe beépítünk a levegő CO2 tartalmát csökkenti. Minél több fát építünk be annál jobb lesz egy épület CO2 mérlege következésképpen a faházak a leginkább környezettudatos épületek..
Szolárház
Szolárépítkezésként, vagy szoláris építészetként is emlegetik. A szoláris építészet nem más, mint a napsugárzás energiájának tudatos hasznosítása az épület fűtési és világítási energiamérlegében építészeti, épületszerkezeti eszközökkel. Nagyon fontos a szolárház tájolása, az ablakok elhelyezése. Fűtési rendszerének része lehet egy télikert, vagy egy jó helyen lévő, nyáron árnyékot adó, télen fényt átengedő lombhullató fa. A szolárház passzív épületszerkezeti elemei az energiatakarékosságon túl természetesen más szerepet is betöltenek: ezek a falak, tetők, nyílászárók. Az aktív szoláris rendszerek olyan, nem integrált elemek, amelyek hasznosítják a napsugárzás energiáját (napelem, napkollektor). A szoláris építészet elemei egyre inkább megjelennek a mindennapokban, ahogy egyébként a népi építészetben is jelen voltak.
Ökoház
Az ökoházakat legfőképp azok választják, akiknek fontos, hogy környezetkímélő módon éljenek. Ezeknek az otthonoknak a legfőbb előnye alapvetően az energiatakarékosság, valamint az egészséges környezet. ami körül veszi tulajdonosát egy életen át. Építése a lehető legkíméletesebb módon valósul meg, hogy minél kissebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után. Természetesen ez már az előállítási folyamatoknál is megmutatkozik. Az elemeket egyszerű szállítani, és nem igényelnek vegyszeres kezeléseket sem, ráadásul minden egyes felhasznált anyag újrahasznosítható, így nem termelődik felesleges hulladék sem a folyamatok alatt. A falak lehetnek fa bordavázasak, vagy acélprofilos szerkezetűek. Több kutatás is bizonyítja, hogy az ökoházak teljes felfűtése majdnem harmadannyiba kerül, mint egy hagyományos épületé. Az ökoházak hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkövetkezendő generációk élete problémamentes legyen a jövőben a természettel szemben. Nem csupán az építési folyamat tudatos, de még a szükséges alapanyagok előállítása is! Az otthon melegéről pedig napkollektorok, hőszivattyú és szélenergia gondoskodik, továbbá víz- és energiatakarékos szennyvíztisztító vagy esővízgyűjtő megoldások egész sora kerül alkalmazásra.
Bioház
A cél itt is a környezetvédelem, az energiahatékonyság, a CO2 kibocsátás minimalizálása. Építőanyagát tekintve, hagyományos természetazonos bio anyagok, modern feldolgozással forgalomba hozva, beépítve. Anyaguk fa sokféle formában, agyag, vályog, cellulóz, szalma, kender, birka gyapjú, stb. A bio ház működtetésében is környezetbarát, pl.: a komposzt WC használata. A Bio minősítésnek hasonlóan szigorú feltételei vannak, de itt elsősorban az épületbiológia szempontok alapján minősítenek. Ilyen intézet többek között a Sentinel Haus Institute.
Nap- és dombház
Az ökoházak jól alkalmazkodnak a helyi természeti viszonyokhoz, az időjárási körülményekhez. Természetes, hogy különböző éghajlatú területeken különféle ökoházak épülnek. Szeles, hűvös helyeken például nagyon fontos a jó szigetelés. Ilyen helyeken a dombházak a leginkább népszerűek. A mérsékelt, viszonylag egyenletes éghajlatú területeken lehetőség van arra, hogy a ház jobban megnyíljon: hőcsapdaként szolgáló nagy üvegfelületek jellemzik. A túlzottan meleg hőmérsékletű területeken megint fokozott hőszigetelésre van szükség. A tájolás szintén nagyon fontos. Északról, illetve a meghatározó szélirány felől zártak az épületek, az ablakok főleg dél felé nyílnak. A napház esetében üvegházat építenek a déli oldalon, ami hőcsapdaként szolgál. A beérkező napsugárzás valamiféle jó hőfelvevő képességű anyagot ér — például kavicsot —, ahonnan aztán beljebb vezetik a lakás többi részébe, fűtés vagy melegvíz-előállítás céljára. Magyarországon a nagy hőmérséklet-ingadozás indokolttá teszi a vastag, jó hőszigetelésű és jó hőtároló képességű falakat. Nem véletlen, hogy a hagyományos építőanyagok közül a vályog és a döngölt földfal a legáltalánosabb. A hőszigetelést és az egyenletesebb mikroklímát szintén segíti a növénytakaró. Ez lehet a falakra felfutó borostyán vagy vadszőlő, és lehet gyeptakaró a ház dombszerűen kialakított külső felületén.
